„Mert lusta/makacs vagyok!” – Megúszni a változást

Szerző: Szabó Tibor - Coach.Tibtib

Az egyik televíziós gasztronómiai showban a műsorvezető megkérdezte a versenyzőt: “Mondták neked, hogy másként csináld, akkor miért nem úgy csináltad?” – „Mert makacs vagyok.”

Időnként megkérdeztem a diákjaimat, hogy miért nem tanultak, miért nem sikerült jobban a dolgozatuk, a válasz gyakran ez volt: „mert lusta vagyok.”

Mit jelentenek ezek a kijelentések magunkról?

  1. Magyarázatként adjuk, mégsem adnak igazi választ.
  2. Kitérünk a felelősség elől.
  3. Kifogásként jól hangzanak.
  4. Közöljük – még ha nem is tudatosan a másik féllel, hogy nem akarunk és/vagy nem tudunk változni, változtatni önmagunkon.
  5. Szóval „mindenki elmehet a francba, és hagyjon engem békén, én makacs vagyok, lusta vagyok, és pont!”

Amit sokszor kérnek az ügyfeleim, akár egyedül, akár párjukkal, házastársukkal vagy családtagjukkal érkeznek hozzám: változtassam meg a másikat! Általában nehezen értik meg, időbe telik, mire el tudják fogadni: nem lehet megváltoztatni egy felnőtt embert. Még kisgyerekeket is nagyon nehéz rávenni dolgokra, például arra, hogy vigyázzanak magukra, ezért a szüleiknek kell jobban figyelni rájuk.

Gyerekeket is alig, kamaszokat és felnőtteket lehetetlen megváltoztatni, maximum hisztizünk, zsaroljuk vagy fenyegetjük őket valamivel, hogy változzanak meg, aminek eredményeként általában hogy megromlik a kapcsolatunk, összeveszünk, nem szólunk egymáshoz, de nem az történik, hogy megváltozik az, akitől ezt elvárjuk.

A másik ember (a párunk, a házastársunk, a családtagunk, a főnökünk, a kollégánk, a barátunk, stb.) megváltoztatása annyira fontos téma, hogy szinte minden coachingban, terápiás és mediációs folyamatban előkerül, fogok még vele foglalkozni az írásaimban.

Visszatérve az eredeti mondatokra: kizárják annak a lehetőségét, hogy változni hagyjuk önmagunkat. Azt mutatják, nem vagyunk eléggé alkalmasak arra, hogy tegyünk azért, hogy jobb legyen az életünk, sikeresebbek, boldogabbak legyünk, javítsuk a kapcsolatainkat. „Lusta vagyok, punktum. Nem lesznek jó jegyeim, nem leszek sikeres, ez van!” „Nem csinálom másként, mert makacs vagyok! Megharagszol ezért rám? A te bajod, nem az enyém!” – Biztos? A te bajod is lesz, hiszen megromlik a kapcsolatotok.

Ha azt gondolod, hogy rá foglak beszélni bármire is, tévedsz. Ha Neked valóban jó úgy, ahogy vagy, és valóban (de tényleg valóban!) elégedett vagy az életeddel, a sikereiddel, a kapcsolataiddal, akkor kívánom, hogy tartson sokáig!

Azonban ha még maradt Benned valamennyi szikra is a változásra való képességedből, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy teszel valamit. Nem fogadod el, hogy kettes (épp hogy elégséges) vagy az életben is, mint a tanulásban. Sokan azért maradnak makacsok és lusták, mert az a könnyebb út. Új dolgokat kipróbálni önmagunkon fárasztó, viszont hosszú távon vonzóbb lehet.

Az életünkön egészen addig tudunk változtatni, amíg élünk. Addig tudunk fejlődni, bármennyi évesek vagyunk, bármilyenek a képességeink. A változás gyakran nehéz és küzdelmes, olykor fájdalmas, mégis általában jobban érezzük magunkat utána, mert megveregethetjük a hátunkat: „ez sikerült!”

Az új mondataid lehetnek:

„Mert bátor voltam!”

„Mert mertem változni!”

„Mert küzdöttem!”

„Most már büszke vagyok magamra!”

Sok sikert Hozzá(d)!

Még egy fontos megjegyzés: időnként lehetsz lusta és makacs is, annak is megvan a helye, ideje és értelme.